Kérdezz-felelek


Eljött a várva várt pillanat! 
A holnapi nappal kezdve feltöltjük a veletek készült interjúkat, amikhez a zsűri tagjai is fűztek néhány gondolatot. Volt, aki egyben véleményezte őket, de páran hagytak egy kis útravalót mindenkinek.



A bejegyzés további részében olvashatjátok az összegzéseket.



Kedves Írók! 

Örömömre szolgált elolvasni a bemutatkozásaitokat – bár néhányan picit szűkmarkúan bántatok a szavakkal. Akik viszont nem, igazán szórakoztató válaszokat hoztatok össze. A Voldemorttal való összepaktálás különösen melengette a szívem… helyét. 

Remélem, a kreativitásotokat majd a leendő írásokban is kamatoztatjátok – bár szegény Arthur sanszosan tényleg nem tudta meg, hogy is működnek a repülőgépek. (Irigyeltétek tőle a tudást, mi? Látom én a zúzátokon, kis ravaszak! Még a végén büszke leszek rátok…) 

Annak viszont örültem, hogy legtöbben használtátok a fantáziátokat az égőcsere-ügyben. Mert az én Weasleyimnek van olyanja is. Pont. 

Viccet félretéve köszönöm, hogy időt és energiát szántatok a válaszok megírására, és nagyon jó volt látni, hogy ahányan vagytok, annyiféle megoldások születtek. A történetek kapcsán is ebben a sokszínűségben reménykedem – és akkor talán (de csak talán) nem fogom irigyelni tőletek a jó pontokat. 

Üdv: 
Az Irigy 

Kedves mindenki! 

Személy szerint köszönöm a kérdésekre adott válaszokat és az időt, amit rászántatok. 
Igazán sokszínű a banda: vannak lusták, vannak viccesek, vannak nemtörődömök, vannak alaposak, vannak okoskodók, vannak hülyéskedők, vannak bőbeszédűek, vannak szűkszavúak, egyesek a kettőspontdék megszállottjai, mások meg szárazak, mint a történelemkönyvem, amit sosem nyitottam ki. 

Engem nyilván az érdekelt leginkább, hogy az én kérdésemet miképp oldjátok meg, és háládatos köszönettel tartozom azoknak, akik képesek voltak Arthurt egy lépéssel közelebb vinni leghőbb vágyához, és segítettek megérteni neki, mitől is repül a repülő. 

Epedve várom a sztorikat, hozzátok ki magatokból a maximumot (vagy legalább tűnjön úgy, az már fél siker)! 

Üdv: 
a mohóság maga 

Vegyes érzésekkel vagyok teli a válaszokkal kapcsolatban. Egyesek igazán megnevetettek, voltak nagyon kreatívak, elgondolkodtatóak és lelombozóan rövidek is. 
A célunk a kérdésekkel nem pusztán az volt, hogy elüssük az időt, mert nincs jobb dolgunk. Egyfajta anonim játék volt ez, hogy így látatlanból is legyen bizonyos körvonal, mire is számíthatunk. Nem kértük, hogy vegyétek véresen komolyan, hiszen mi is érdekesebb kérdésékkel álltunk elő, hiszen mi magunk sem vetjük meg a szórakozást, de jól esett volna, ha több energiát fektettek egy-egy válaszba - tisztelet a kivételnek, mert nem egy, nem kettő meglátás és ötlet volt szívmelengetően olvasmányos^^ Nekik én külön köszönöm a rászánt időt és összeszedettséget! Meglátszott, ki dobta össze sebtében mondjuk egy okos telefonon, és kinek volt kicsit fontosabb, hogy kifejtse a gondolatait. 

Mi jókedvűen és lelkesen jöttünk a felkérésre, és garantáljuk, hogy végigvéleményezzük a munkátok gyümölcseit, időt fogunk fordítani a magyarázatokra és a pontozásra... Cserébe mintegy előlegként kíváncsiak voltunk arra, hogyan oldanátok meg néhány galibát, vagy mit tennétek, ha elmehetnétek olyan álomvilági helyekre, akár a Roxfort - mint írtam, egyesek levettek a lábamról, mások kicsit elszomorítottak. Az utóbbiak esetében remélem, hogy azért a történetük nem olyan sovány lesz, mint egy-egy válaszuk. Persze értem én, hogy mindenkit más mozgat meg, más a vélemény és az elgondolás, de egy kicsit jobban is bele lehetettet volna merülni helyenként a dologba. 

Ami a repülős ügyet illeti, furcsa volt látnom, hogy egyesek elrendezték majdhogynem egy "nem tudom, és tojok rá" válasszal. Nem szó szerint idézek, de nekem ez jött le több induló estében. Hölgyek, urak, nem szégyen utánajárni az ilyesminek, még ha nem fűt a téma iránti tudásvágy, akkor is... Fájni nem fog, ha netán tudjuk a mikéntjét, mindenféle műszaki pontosság nélkül, persze. Szerencsénkre ma már könyv se kell hozzá feltétlen, ugyebár... És ha nem is tudjuk, és nem akarunk utánajárni, akkor legalább pár mondatban, nagy vonalakban próbálkozzunk meg, és még az se lett volna baj, ha fele se igaz az egésznek... A lényeg az információ és a kibontakozás. 

Rám tehát vegyes benyomást tettetek... Mérges vagy morcos nem vagyok, ez egy amolyan ujjgyakorlat volt, amit több oldalról meg lehetett közelíteni. Rossz választ nem adtatok, csakis abban az esetben, ha már másképp írnátok - de ezt mindenki rendezze el magában! 

Mindenesetre köszönöm, köszönjük a lelkesedést, a ránk szánt időt! Mi már nagyon várjuk a műveket, úgyhogy ötleteljetek, a Weasleykben több rejlik, mint gondoljuk, úgyhogy ezt tessék szem előtt tartani! Példás család, nem véletlen esett rá a szervezők választása ;) 

Üdv. Irától!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése